A 2025-ös első nagy kirándulásom alkalmával több ázsiai országot kerestem fel, hogy azokban vonatokat fényképezzek. Első állomásom Malajzia volt, ahol közlekedik még néhány, részben magyar gyártmányú motorvonat a főváros környéki elővárosi vonalakon. Ennek a bejegyzésnek a fő témája ezeknek a járműveknek a bemutatása, és 2025-ös jelene lesz. Kezdjünk is neki! 

A kirándulás január 17-én, délelőtt 11:30-kor kezdődik, amikor a China Eastern légitársaság Boeing 787-esével elindulok Kuala Lumpur felé shanghaj-i átszállással Budapestről. Shanghaj-ból szintén a China Eastern légitársaság gépével, ezúttal egy Boeing 737-essel indulok Malajzia felé, ahová helyi idő szerint 14:40-kor meg is érkezek. Mire kiértem a repülőtérről és beértem a városba (amelyet repülőtéri gyorsvasút köt össze egymással), már erősen sötétedett, így aznap képet nem csináltam.

Erre az útra hónapok óta készültem, amely többek között azt is jelentette, hogy folyamatosan néztem a maláj vasút, a Keretapi Tanah Melayu Berhad (továbbiakban KTMB) járműkövetőjét, amiből világossá vált az, hogy ezek a járművek már csak munkanapokon a reggeli és délutáni csúcsidőszakban közlekednek, már csak egy elővárosi vasútvonalon, mégpedig a Kuala Lumpur Sentral és Tanjong Malim közötti viszonylaton. Mivel az első teljes napom pont vasárnapra esett, azaz forgalomba kiadott magyar motorvonatban nem reménykedtem, ezért az első úticélom a Kuala Lumpur szélén található Sentul járműtelep volt, amely ezeknek a motorvonatoknak a honállomása. Itt sikerült is lencsevégre kapni az EMU 09 és az EMU 14-es Ganz-Hunslet motorvonatot:

Az EMU 09-es pályaszámú motorvonat mutatkozik a Sentul járműtelepen. A motorvonatot 2018-ban teljesen felújították, ez meg is látszik az állapotán. 

A KTMB a '90-es évek elején nagyfokú fejlesztésekbe kezdett, melynek része volt három, Kuala Lumpur-ból induló elővárosi vasútvonal kétvágányúsítása és villamosítása 25 kV/50Hz-es feszültséggel. Természetesen a fejlesztéshez hozzátartozott új járművek beszerzése is. A KTMB-nek határozott elképzelése volt: a British Rail 323-as sorozatú motorvonatok méteres nyomtávolságú változatát kívánták beszerezni, amelyet 43 példányban gyártott a birminghami Hunslet Transportation Project 1992 és 1995 között. Mivel a Ganz-Hunslet ennek a vállalatnak az érdekkörébe tartozott, valamint a Ganz-Hunslet jogelődje, a Ganz-MÁVAG már szállított járműveket Malajziába (5 darab háromrészes, valamint 5 darab ötrészes Ikarus-Ganz motorvonatot), így nem volt kérdés, hogy a Ganz-Hunslet budapesti gyárának alapvető feladata lesz ebben a projectben. 

Kuala Lumpur felhőkarcolóinak árnyékában az EMU 14-es.

Összesen 18 darab motorvonat épült 1993 és 1995 között, amelyek a KTMB-nél a Class 81 sorozatjelet, és az EMU 01 - EMU 18 közötti pályaszámokat kapták. A Ganz-Hunslet feladata az első vonat legyártása, valamint a maradék 17 jármű kocsiszekrényének és forgóvázának gyártása volt, a többi feladat a Ganz-Hunsletben időközben részesedést szerzett osztrák Jenbacher Transport Systeme feladata volt, ők végezték a vonatok végszerelését és kiszállítást Malajziába. A motorvonat egyébként is nemzetközi összefogás eredménye, hiszen a magyar kocsiszekrény és forgóváz mellett a vonat villamos berendezéseit a holland HOLEC Riddermerk szállította, az ajtók osztrák gyártmányú lengő-tolóajtók voltak, a fékrendszer az angol Davies and Metcalfe elektropneumatikus és pneumatikus fékrendszere, míg az utastér hűtéséről a japán Toshiba légkondicionáló berendezései gondoskodtak. 

A KTM Kommuter flottájára jellemző járművek: az EMU 09-es Ganz-Hunslet motorvonat mellett az EMU 23-as Hyundai, és két kínai motorvonat mutatkozik.

Bár a végszerelés Ausztriában történt, azonban a futópróbákat az eltérő felsővezeték feszültségrendszer miatt ott nem lehetett megtartani, ezért az a döntés született, hogy a motorvonatok futópróbáit Magyarországon végzik majd el. Külön ezekhez a futópróbákhoz a Ganz-Hunslet normál nyomtávolságú forgóvázakat épített (Malajziában a nyomtáv 1000 mm, így az eredeti forgóvázakon itthon nem lehetett volna a próbákat megtartani), és 1994. folyamán elvégezték ezeket a futópróbákat zömmel a 80-as vonalon.

Futópróbán Magyarországon 1994-ben (Forrás: Ganz Archív)

Az első motorvonat végül 1995. augusztusában állt szolgálatba. A 18 darabos flotta egészen 2012-ig futott, akkor a KTMB új, CSR Zhuzhou gyártmányú kínai motorvonatokat szerzett be az elővárosi vonalaira, ez a napjainkban is nagy számban megtalálható Class 92-es sorozat. Ekkor a teljes Class 81-es sorozatot leállították, és úgy tűnt, hogy többet már nem is fognak közlekedni. Így volt ez egészen 2018-ig, amikor a maláj vasút néhány Class 81-es felújítása mellett döntött. A teljes körű felújítást a kínai Woojin Industrial Systems végezte, melynek során a kiválasztott motorvonatok új áramirányítót, vontatómotorokat és segédüzemi berendezéseket kaptak, megújult az utastér, valamint új színtervet is magukra öltöttek. Viszont a 18 darabos sorozatból mindössze 5 darab kapta meg ezt a felújítást, a többit a KTMB selejtezte, így ma már eredeti kivitelű Class 81-est nem lehet találni. A felújítást az EMU 05, EMU 06, EMU 09, EMU 13 és az EMU14-es pályaszámú motorvonat élte meg. 

A magyar járművek tömeges leállítását ezek a kínai, CSR Zhuzhou gyártmányú motorvonatok okozták. A képen az SCS26-os egység halad Kuala Kubu Bharu közelében január 21-én.

A sorozat jelene:

A kint töltött idő alatt világossá vált, hogy ezek a motorvonatok már a tartalékok tartalékjai. A KTMB az elővárosi vonatait zömmel az előző bekezdésben említett Class 92-es, kínai motorvonatokkal adja ki. Azonban csúcsidőben általában nincs elég hadra fogható Class 92-es, viszont akkor még mindig nem biztos, hogy Ganz-Hunslet motorvonatot adnak ki forgalomba. Ez volt a helyzet január 20-án, hétfőn is, amikor hiába vártam a sűrítű vonatszámokon magyar járművet a Kuala Lumpur elővárosában található Rawang állomáson, egyet sem láttam, mert volt üzemképes Class 83-as motorvonat, így inkább azt adta ki Sentul fűtőház. 

Ezekről a Class 83-as motorvonatokról annyit érdemes tudni, hogy a Hyundai gyártotta őket 21 darabos számban 1996-ban. Ezekből még jóval több van szolgálatban, mint Class 81-esből, hiszen az eredeti 21 darabból még 14 üzemel aktívan. 

A Ganz-Hunslet motorvonatokkal szinte kortárs jármű: a Hyundai által gyártott Class 83-as sorozat EMU 24-es pályaszámú motorvonata Rawang állomáson január 20-án este.

Már a vonaton ültem vissza, Kuala Lumpur felé, amikor az egyik állomáson mégiscsak feltűnt egy magyar motorvonat, mégpedig az EMU 05-ös. Sajnos ekkorra már teljesen besötétedett, így képet nem sikerült csinálni, de így is hatalmas kő esett le a szívemről. Már azt hittem, hogy a semmiért utaztam Malajziába (ekkor már azt hittem, hogy egy darabot sem fogok látni forgalomban), de szerencsére ez nem így lett, hiszen ennek a motorvonatnak másnap reggel vissza kell jönnie Kuala Lumpurba, amikor is fotót is tudok készíteni erről a szerelvényről.

Így aztán másnap reggel (amely az utolsó Malajziában töltött napom volt) kiültem Kepong állomásra, ahol a 2117 sz. Tanjong Malim - KL Sentral viszonylatú személyvonat élén meg is jelent az EMU 05-ös, Ganz-Hunslet motorvonat. Gyors képkészítés után átrohantam a másik peronra, hogy utazni is tudjak vele. Szerencsére sikerült elérnem, így visszautaztam vele KL Sentral állomásra, ahol összejött még egy kép.

Kepong állomásra érkezik az EMU 05-ös Ganz-Hunslet motorvonat egy Tanjong Malim - KL Sentral viszonylatú személyvonattal január 21-én reggel.

A motorvonat felújított utastere

Kiállásra készülve KL Sentral állomáson. Érdemes megfigyelni a csak nők számára fenntartott várakozási zónát. 

Ez a vonat aztán - várható módon - kiállt a forgalomból, így aztán a nap további részében nem is találkoztam vele. Az esti indulást már nem tudtam megvárni, hiszen mennem kellett a repülőtérre, mert hamarosan indultam tovább egy másik országba. Már a repülőtéren voltam, amikor ránéztem a KTMB járműkövetőjére, és láttam, hogy azon a vonatszámon, amin előző este Ganz-Hunslet motorvonat volt, most Class 83-as motorvonat van, így ha lett is volna még egy napom Malajziában, akkor se találkoztam volna forgalomban Class 81-essel.

Összefoglalva tehát ugyan állományban vannak még magyar motorvonatok Malajziában, azonban már csak munkanapokon csúcsidőben számít rájuk a maláj vasút, de csak akkor, amikor már tényleg nincs más. Így aztán ha valaki arra szánja magát, hogy ellátogat Malajziába ezekért a járművekért, az tankoljon fel egy adag szerencsével is, mert egyáltalán nem biztos, hogy lesz kiadva magyar jármű forgalomba.