Soron következő utazásom alkalmával egy igencsak távoli országba látogattam el: az úticélom ezúttal Mongólia volt, ahol a Monrailpic Tours által szervezett vasútfotós kirándulás keretein belül ismerhettem meg az országot, illetve annak vasútját. Következzen egy kétrészes képes és videós beszámoló erről a kirándulásról!
Mongólia egy Magyarországnál körülbelül 16-szor nagyobb ország Ázsiában. Bár területe több, mint másfél millió négyzetkilométer, vasútban egyáltalán nem bővelkedik az ország: mindössze körülbelül 3000 kilométernyi vasúthálózata van. Érdekes módon, a vasúttársaságot a fővárosról, Ulánbátorról nevezték el, így a vasutat Mongóliában az UBTZ (Ulanbaataar Temer Zem) üzemelteti. Az ország fővonala, amelyet Transmongol-nak is neveznek, fontos összeköttetés Oroszország és Kína között, ennek megfelelően nagy teherforgalommal rendelkezik. Ez volt Mongólia első vasútvonala, melyet éppen 75 évvel ezelőtt, 1949-ben adtak át a forgalomnak, éppen ezért a 75-ös szám számos vontatójárműre rákerült az évforduló alkalmából. Természetesen nem ez az egy fővonal van az országban, abból számos mellékvonal is kiágazik, viszont a kint töltött idő során csupán a fővonalon készítettem fotókat, így az ebben a bejegyzésben bemutatott képek mindegyike a Transmongolon készült.
Szergejek Mongóliában:
Mi más is lehetne az első fejezet és az első rész témája, mint a nálunk is jól ismert M62-esek. Én ebben a bejegyzésben csak Szergejként fogok hivatkozni ezekre a gépekre, noha Mongóliában ezt a becenevet nem használják. Náluk Mashka a beceneve ezeknek a gépeknek, vagy simán csak M62, mindenféle becenév nélkül.
Mongóliában a Szergejek főleg személyvonatok élén tűnhetnek fel. Legnagyobb eséllyel a Transmongol Ulánbátortól északra lévő részén közlekedő személyvonatokon lehet összefutni velük. Ezen a szakaszon mindössze 3 pár személyvonat közlekedik napi rendszerességgel, illetve szombati és vasárnapi napokon van egy összeköttetés Ulánbátor és az oroszországi Irkutszk városa között.
A 271/272-es számú vonatpáron, amely a fővárost, Ulánbátort az orosz határállomás, Suhbaatar városával köti össze, szinte mindig Szergejjel találkozhat az ember. Így volt ez többek között augusztus 12-én is, amikor az Ulánbátor szomszédságában található Emeelt település közelében készítettem fotót a 271 sz. személyvonatról, amelyet az M62UMM-006 vontatott:
A mongóliai kiruccanás első Szergejes képe: a 271. sz. személyvonattal halad Suhbaatar felé az M62UMM-006, Emeelt település közelében.
Aznap ennek a vonatnak a párja, a 272. sz. Suhbaatar - Ulánbátor személyvonat pedig az M62UMM-016 vontatásával közlekedett. Erről képet Arsaant közelében készítettem, míg egy nappal később ugyanez a vonat az előbb látott 006-tal száguldott Ulánbátor felé a sztyeppén Nogoontolgoj közelében:
Amikor kiadja a "felhőlottó": pár másodperc híján sikerült napos képet csinálni az M62UMM-016-ról Arsaant közelében augusztus 12-én.
Egy nappal később az M62UMM-006 halad Ulánbátor felé a 272. sz. személyvonattal a sztyeppén Nogoontolgoj közelében néhány haszonállattal az előtérben.
Érdemes kitérni egy bekezdés erejéig a pályaszámokra is: az M62 egyértelmű, de mit is jelent utána az UMM? Nos, az U, vagy a cirill ábécé szerint Y egy alaptípustól kissé módosított járművet jelöl megnövelt üzemanyagtartállyal, illetve módosított forgóvázakkal. Az első M Mongóliát jelöli, hiszen a külön, Mongóliának készült gépeket a félsivatagos körülményekhez igazították. A második M pedig a modernizált változatot jelenti. M62UMM-ből 16 darab dolgozik a mongol vasúton (illetve vannak még 2M62UMM sorozatú, kétszekciós mozdonyok is az országban, viszont ezek már csak a mongol-kínai határállomáson dolgoznak, amit ezen túra során nem érintettünk, így azokról kép nem született sajnos).
De nem csak személyvonatokon lehet Szergejekkel találkozni Mongóliában. Nem messze Ulánbátortól található a Davaany hágó. Ez egy olyan meredeken emelkedő hágó Ulánbátor felé, hogy a nehéz tehervonatokat tolómozdonnyal kell felsegíteni az emelkedőn. A tolómozdony pedig rendszerint M62-es. Augusztus 12-én ezen a környéken fotóztunk, akkor készült fotó az M62UMM-015-ről, amint tolómozdonyként működik közre egy vegyes tehervonat továbbításában:
A Davanny-hágóra tol fel egy vegyes tehervonatot az M62UMM-015 augusztus 12-én délután.
Vasutas játszótér: Davaany Zurlug állomásról vár visszaindulásra az M62UMM-015, miután tolómozdonyként segített egy tehervonatot feljuttatni a hágóra.
Ennek a mozdonynak túl azon, hogy tolómozdonyként működik közre, más feladata is van: Arsaant állomáson ez a mozdony elegyet is szokott rendezni. Arsaant-nál olajat bányáznak, ezért erről az állomásról rendszerint indulnak tartályvonatok. Ezeknek a vonatoknak az összeállításában is ez a mozdony szokott segédkezni. Augusztus 13-án nem más, mint az M62UMM-001-es töltötte be ezt a szerepet. Az elegyrendezésről két képet válogattam be ebbe az összeállításba:
Nincs Szergej füst nélkül: az M62UMM-001 elegyrendezés közben Arsaant állomáson augusztus 13-án.
Szergej Arsaant állomáson: a háttérben látható víztorony, raktár és házak a vasúttal egyidősek, hiszen a gőzöskorszakban itt fűtőház működött.
Térjünk vissza a személyvonatokhoz! Történetesen a kirándulás során hatalmas szerencsével egy különvonatot is sikerült fotózni Szergejjel. Ez a különvonat nem volt más, mint a főnökségnek a különvonata. Mongóliában ugyanis az a szokás, hogy negyedévente a főnökség vonattal végigutazza a hálózatot, ellenőrzést végez, illetve az arra érdemes állomási személyzetet kitünteti. A különvonatuk rendszerint 5 kocsiból áll, és általában a mongolok egyik legszebb Szergeje, a 008-as szokta továbbítani. Augusztus 14-én készült képeim közül az előbbi Khongor állomáson, míg utóbbi Mandal közelében készült a különvonatról:
Az UBTZ legszebb Szergeje, az M62UMM-008 a vezetők különvonatával Khongor állomáson augusztus 14-én.
Mandal közelében halad augusztus 14-e felhős délutánján az M62UMM-008 különvonatával.
A felhős, augusztus 14-i napon az ulánbátori személyvonat is lencsevégre került, ezúttal Bajanbulag település közelében.
Nem mehetünk el szó nélkül Mongólia második legnagyobb városa, Darkhan mellett sem, ha Mongólia Szergejeiről beszélünk. Darkhanban található ugyanis egy domboldal, aminek tetejét egy M62-es díszíti. A történet csupán annyi, hogy a darkhani fűtőház 2018-ban ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, amit azzal ünnepeltek meg, hogy a fűtőház melletti dombon kiállították az M62M-003-as pályaszámú Szergejt:
M62M-003 szobormozdonyként a darkhan-i fűtőház melletti dombtetőn.
Szergejek minden szinten: M62UMM-006 Suhbaatar felé halad személyvonatával az M62M-003 árnyékában augusztus 14-én.
A Szergejes rész zárásaként pedig látogassunk el a Transmongol legszebb szakaszára! Ez a szakasz nem más, mint a Shatan hegységben található folyóvölgy, ahol a Kharaa folyót követi a vasút. Augusztus 15-én egész nap ebben a folyóvölgyben fotóztunk, így számos rendkívül jó kép született innen, köztük a legmagasabb pályaszámú Szergejről, az M62UMM-016-ról is, amint a 272 sz. belföldi személyvonatot továbbítja Ulánbátor felé a vonat elején egy üzemi célokat szolgáló kocsival:
Shatan állomás közelében, a Kharaa folyó völgyében halad az ulánbátori személyvonat augusztus 15-én, a 16-os Szergejjel az élen.
A kulisszák mögött: ez a folyóvölgy amilyen szép, olyan nehéz és körülményes ide eljutni. Aszfaltos út nem vezet ide, csupán olyan földutakon lehet ide eljutni, amiken olykor még egy 4*4-es terepjárónak is leér az alja. Ha ez még nem lenne elég, akkor még magán a Kharaa folyón is át kell hajtani kocsival, amely lehetetlen, ha a folyó túlságosan meg van áradva. Nekünk szerencsénk volt, hiszen nem volt olyan magas volt a vízszint, hogy ne tudjunk átkelni a folyón, amelyről egy "kulisszák mögött" videót készítettem:
Mongóliában az aszfaltos utakon is vigyázni kell, hiszen haszonállatok akár mikor felbukkanhatnak az úton. Ilyen történt Darkhan felé menet is, amikor egy kecske-és birkanyáj keresztezte utunkat. De Mongóliában az is előfordulhat, hogy egy főút egyszer csak megszűnik. Nem is kell nagyon vidékre menni: Ulánbátor határában jártunk, amikor nagy meglepetésemre egyszer csak elfogyott az út. De csupán másfél kilométer hosszan hiányzott az aszfalt, előtte és utána már szinte európai volt az út minősége. Csupán az a másfél kilométer maradt ki valamiért.
Átlagos mongol látkép: az úton keresztbe vonuló nyáj miatt kellett megállnunk.
Egyszer csak elfogyott az aszfalt, de csak másfél kilométer hosszan, a fővárostól néhány kilométerre egy főúton.
A bejegyzés második részében tovább folytatom a kalauzolást a mongol sztyeppén, valamint többek között megismerkedünk majd a "legmongolabb" mozdonysorozattal is. Folyt. köv.
